a Műhelyben, a közösségben, a folyamatban levésről.
"most is így érzem, hogy mintha egy megrakott kincsesládiókval érkeznék haza. Mindig azt hiszem, hogy üres, de nálad mindig kiderül, hogy tele van kincsekkel..." (g.j.)
"Mióta csoportba járok, bátrabban veszem az akadályokat!" :-) (k.a.)
"Felszabadító! Nagyon! Számomra azt adta Színrelépő, hogy rátaláltam egy eszközre, ami segít kiengedni a feszültséget, a fáradt gőzt, örömet ad és közelebb visz valódi önmagamhoz." (k.k.)
"Önismereti utamon a non-verbális módszerek csak most érkeztek meg hozzám. Nagyon mélyre megy és nagyon felszabadító élmény is egyben csendben alkotni, hagyni, hogy a lélek egyből a papírra vetüljön anélkül, hogy a racionalitás szűrőjén át kellene mennie." (l.zs.é.)
"Egy olyan bizalmi tér teremtődött meg észrevétlenül, ami az eddigi 40 évem alatt csak nagyon elvétve, ha egyáltalán. Elkezdtem érzékelni a részeimet, elkezdtem merni ránézni a hülyeségeimre, a nemhülyeségeimre, jó pár lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy fel merjem vállalni azt, ami vagyok.
És felemel! Mindig.
És hogy amúgy nőnek lenni rohadt jó!" (m.e.)