a Műhelyben, a közösségben, a folyamatban levésről.


"most is így érzem, hogy mintha egy megrakott kincsesládiókval érkeznék haza. Mindig azt hiszem, hogy üres, de nálad mindig kiderül, hogy tele van kincsekkel..." (g.j.)


"Mióta csoportba járok, bátrabban veszem az akadályokat!" :-) (k.a.)



"Felszabadító! Nagyon! Számomra azt adta Színrelépő, hogy rátaláltam egy eszközre, ami segít kiengedni a feszültséget, a fáradt gőzt, örömet ad és közelebb visz valódi önmagamhoz." (k.k.)


"Önismereti utamon a non-verbális módszerek csak most érkeztek meg hozzám. Nagyon mélyre megy és nagyon felszabadító élmény is egyben csendben alkotni, hagyni, hogy a lélek egyből a papírra vetüljön anélkül, hogy a racionalitás szűrőjén át kellene mennie." (l.zs.é.)

"Egy olyan bizalmi tér teremtődött meg észrevétlenül, ami az eddigi 40 évem alatt csak nagyon elvétve, ha egyáltalán. Elkezdtem érzékelni a részeimet, elkezdtem merni ránézni a hülyeségeimre, a nemhülyeségeimre, jó pár lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy fel merjem vállalni azt, ami vagyok.

És felemel! Mindig.
És hogy amúgy nőnek lenni rohadt jó!" (m.e.)

"Amíg mások életével vagyunk elfoglalva, nem lesz időnk azokon a dolgokon javítani, amelyekkel nem vagyunk megelégedve saját magunkkal kapcsolatban. Itt van tér, eszköz és lehetőség megtalálni magunkat. Magunkban a mindent.
Itt adunk es kapunk, meghallgatunk es meghallunk, érzünk és együttérzünk, keresünk és megtalálunk. Itt őszintén, kendőzetlenül nyíltan és bátran vagyunk jelen. És megérkezünk. És ez jó. Jobb. Legjobb."  (s.d.)


"Más általam eddig kipróbált terápiás módszerekhez képest, a művészetterápia különlegessége abban rejlik, hogy számos eszköze, technikája, ága révén folyamatos és változatos utazásban tartja az érdeklődőt. Történhet ez tudatosan, konkrét célokat kitűzve, vagy csak a különböző eszközökkel való játékos ismerkedésként, szinte észrevétlenül, egész biztos, hogy a bensője mindenkit megszólít, valamerre elindul egy történet. A zene, szìnek, képek, formàk, anyagok, maga az alkotàs, legyen bàrmilyen ismerete, tehetsége hozzájuk a résztvevőnek, szabadságot adnak, egy különleges, játékos utazást önmagunkban, önmagunkkal. Van olyan eszköz, ami távol áll tőlünk, valamelyik elsőre szerelem, de mindegyik tanít ezáltal, tükröt tart valamiben. Segìtségükkel a fàjdalmas felismerések, gócok is könnyebben gyógyulnak. A terápia szembesít, rávilágít és egyben menedéket, örömet is ad. Ehhez a munkához egy csoport, több utazó lélek jelenléte kifejezett támogatást és segítséget tud jelenteni a visszacsatolások, közös megélések révén. A Színrelépő Műhelyet ezen túlmenően azért is ajánlanám, mert Ági keretet és biztonságot ad, ösztönösen megtart, mielőtt felkészületlen mélységbe szédülnénk, határozott kísérője a folyamatnak, de egyben szabad döntést hagy. Nem utolsó sorban remek helyszín mindehhez a Műhely, ami hónapról hónapra alakul, válik egyre bensőségesebbé, ami szerintem nagyon fontos a benne zajló eseményekhez, olyan mint egy kis varázskuckó.
Szìvből ajánlom Àgi csoportos és egyéni foglalkozásait és a Szìnrelépő Műhelyt, annak, aki a lelkét gazdagítani, a sajàt történetét megérteni, megélni szeretné, aktívan tenne a saját jóllétéért és boldogsàgàért....itt biztosan kap hozzá segítséget!" (sz.d.)

"Mindig azt gondoltam, hogy nem tudok rajzolni. Itt már annak is örülök, hogy: "Néééézd, mennyi szín van!!! És visszakaptam az alkotásnak azt az örömét,  amit a kisgyerek él meg. Egyszerűen élvezed és teszel a világra! :-) Az egész mégsem csak ennyi, nem ennyire öncélú. A csoportban kialakul egy olyan finom egymásra rezdülés, egymás lelkére való szertetetteljes és elfogadó rálátás, amivel egymást tükrözve, inspirálva, támogatva tudunk befelé haladni addig félelmetesnek tűnő részeink felé, az egyre teljesebb önelfogadáshoz. Semmi sem ciki, minden helyzetben megtartjuk egymást, és ez ad egy hatalmas erőt az önmagunkkal való szembenézésre." (f.g.)