Érdemes belépni. A képeid várnak Rád.

"Azok az évek, amelyekben a belső képeket kerestem, életem legfontosabb korszakát jelentik, mert ezalatt dőlt el minden, ami lényeges. Akkor kezdődött, a későbbi részletek már csak kiegészítések és magyarázatok. ... Egy életmű ősanyaga lett belőle."

C.G.Jung

- Hahó! Van itt valaki?

- Persze, gyere be nyugodtan!

- Jönnék én, csak nincs kilincs.

- Na az tényleg nincs.

- Meg különben is... Tulajdonképpen minek is jönnék be?

- Mondjuk, hogy emlékezz.

- Mire?

- Amire csak tudsz.

- Minek?

- Mert akkor felszabadul némi tárhely.

- Hol?

- A testedben. Az agyadban. A lelkedben.

- És az miért jó?

- Mert hasznosabb dolgokra fordíthatod majd az energiáidat.

- Például mire?

- Például ÉLHETSZ.

- Dehát élek!

- Mondom ÉLHETSZ!

- Ja. Értem.

- Akkor jó.

- És hogyan juthatok hozzá az emlékeimhez, ha mondjuk nem emlékszem rájuk?

- Kiszabadítjuk őket a képekkel.

- Honnan tudod?

- Láttam.

- Egyszer?

- Többször.

- Érezted is?

- Igen.

- És milyen?

- Jó.

- De honnan ismerem fel, hogy jó?

- Bizseregnek a sejtjeid.

- Értem.

- Nem hiszem.

- Jó. Tényleg nem értem.

- Nem is lehet. Előbb érezni kell. Aztán lehet érteni.

- És hogyan érezzek?

- Legyél kíváncsi.

- Mire?

- Mindenre.

- Hogyan?

- Hogy nem ítélkezel.

- És az miért jó?

- Mert akkor meglátod a dolgokat úgy, ahogy vannak.

- Hogyhogy?

- Mert már nem fognak elbújni előled és nem félnek majd közelmenni hozzád.

- Akkor közelebb leszek mindenhez?

- Akkor közelebb leszel magadhoz.

- És az kinek jó?

- Az mindenkinek.

- Miért?

- Mert ha te megismered magad, ők is jobban megismerhetnek.

- Szerinted kíváncsiak rám?

- Szerintem nagyon.

- De miért?

- Mert izgalmas vagy.

- Tényleg?

- Tényleg.

- Nem hiszem.

- Nem is kell. Gyere és tapasztald meg.

- Hogyan?

- Szerintem lépj színre! Gyere és találkozz a képeiddel! Várnak rád. Van kedved?

- Van. De mit ajánlasz? Hogyan kezdjek neki?

- Told be az ajtót... nyitva van...